➡️ Normális kéz anatómiája (A kéz anatómiája)

Az emberi testben a kéz a csuklóból, a tenyérből és az ujjakból áll.

Az emberi csontváz legrugalmasabb része, a kéz lehetővé teszi számunkra, hogy számos mindennapi tevékenységet elvégezzünk. Ha a kezünk és a csuklónk nem működik megfelelően, olyan mindennapi tevékenységek, mint az autóvezetés, a fürdés és a főzés lehetetlenné válhatnak.

A kéz komplex anatómiája 27 csontból, 27 ízületből, 34 izomból, több mint 100 ínszalagból és ínből, számos vérérből, idegből és lágy szövetből áll.

Fontos megérteni a kéz normális anatómiáját, hogy megismerjük a kezünket érintő betegségeket és állapotokat.

⚪ Csontváz anatómia

A csukló 8 csontból áll, amelyeket kéztőcsontoknak nevezünk. Ezek a csuklócsontok 5 metacarpalis csonttal kapcsolódnak össze, amelyek a tenyért alkotják.

Minden metacarpalis csont egy ujjhoz vagy a hüvelykujjhoz kapcsolódik egy metacarpophalangealis ízületnek vagy MCP ízületnek nevezett ízületnél. Ezt az ízületet általában ujjízületnek nevezik.

Az ujjak és a hüvelykujj csontjait falangoknak nevezzük. Minden ujjnak három falangja van, amelyeket két ízület választ el egymástól.

Az első ízület, amely a legközelebb van a csuklóízülethez, a proximális interfalangeális ízület vagy PIP ízület. A második ízület, amely közelebb van az ujj végéhez, a distalis interfalangeális ízület vagy DIP ízület. Az emberi test hüvelykujja csak két falanggal és egy interfalangeális ízülettel rendelkezik.

⚪ A lágy szövetek anatómiája

Kezünk és csuklónk csontjait különböző lágy szövetek tartják a helyükön és támasztják alá. Ezek közé tartoznak

Porc: A fényes és sima porc lehetővé teszi a két csont közötti sima mozgást.

Ínszalagok: Az ínszalagok olyan lágy szövetek, amelyek az izmokat a csontokhoz kötik, hogy támaszt nyújtsanak. A hajlító ínszalagok lehetővé teszik az egyes ujjak kiegyenesítését.

Szalagok: A szalagok erős, kötélszerű szövetek, amelyek a csontokat más csontokhoz kötik, és segítenek az ínszalagokat a helyükön tartani, stabilitást biztosítva az ízületeknek. A voláris lemez a kéz legerősebb szalagja, amely megakadályozza a PIP ízület túlnyújtását.

Izmok: Az izmok olyan rostos szövetek, amelyek összehúzódásával a test mozgását idézik elő.

Érdekes módon az ujjakban nincsenek izmok. A csukló csontjaiból kiinduló kis izmok inakkal kapcsolódnak az ujjcsontokhoz. Ezek az izmok felelősek a hüvelykujj és a kisujj mozgásáért, lehetővé téve a kéz számára, hogy tárgyakat fogjon és megmarkoljon azáltal, hogy a hüvelykujj a tenyéren átmozdulhat, ami hüvelykujj-ellentétes mozgásnak nevezett mozgás.

A csukló és a kéz legkisebb izmai felelősek az ujjak finom motorikus mozgásáért.

Idegek:

Az idegek felelősek a jelek továbbításáért az agyból a testünk izmaiba és vissza, lehetővé téve a mozgást és az érzékelést, például az érintést, a fájdalmat, a meleget vagy a hideget. A kéz és a csukló mozgásáért felelős három fő ideg mind a váll területén ered, és a következőkből áll

Radiális:
A radiális ideg az alkar hüvelykujj felőli oldalán fut le, és érzékelést biztosít a kéz hátsó részén a hüvelykujjtól a harmadik ujjig.

Medianus:
A medianus ideg a csuklóalagúton, más néven kéztőcsatornán halad át, és érzékelést biztosít a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj egy részének.

Ulnáris:
Az ulnáris ideg a csuklóban található, Guyon-csatornának nevezett alagúton halad át, amelyet két csuklócsont és az azokat összekötő ín alkot. Az ulnáris ideg érzékenységet biztosít a kisujjnak és a gyűrűsujj felének.

Vérerek:
A kéz és a csukló két fő ere a következő

Radiális artéria:
A radiális artéria a kéz és a csukló területét ellátó legnagyobb artéria. A csukló elülső részén, a hüvelykujjhoz legközelebb halad, és ez az artéria tapintható, amikor a csuklón mérik a pulzust.

Ulnáris artéria:
Az ulnáris artéria az ulnáris ideg mellett halad a csukló Guyon-csatornáján keresztül. Ez látja el vérrel a kéz elülső részét, az ujjakat és a hüvelykujjat.

Bursae:
A bursae kis, folyadékkal töltött zsákocskák, amelyek csökkentik a súrlódást az inak és a csontok vagy a bőr között. A bursae speciális sejteket, úgynevezett szinoviális sejteket tartalmaznak, amelyek kenőfolyadékot választanak ki. Ha ez a folyadék megfertőződik, akkor egy gyakori, fájdalmas állapot, az úgynevezett bursitis alakulhat ki.

Normális mozgás
A biomechanika a test mozgását leíró kifejezés. A kéz ujjai a következő mozgásokat teszik lehetővé a metacarpophalangealis ízületben (MCP) vagy az ujjperceken.

• Hajlítás: Az ujj alapjának a tenyér felé történő mozgatása.
• Kinyújtás: Az ujjak alapjának a tenyértől távolodó mozgatása.
• Addukció: Az ujjak középső ujj felé történő mozgatása.
• Abdukció: Az ujjak eltávolítása a középső ujjtól.
• Flexió: Az ujj utolsó két szegmensének mozgatása az ujj alapja felé.
• Extensió: Az ujj utolsó két szegmensének eltávolítása az ujj alapjától.

A csukló biomechanikája a következőket foglalja magában:

• Hajlítás: A tenyér mozgatása az alkar eleje felé.
• Kinyújtás: A kéz hátsó részének mozgatása az alkar hátsó része felé.
• Addukció: A kéz kisujj oldala mozgatása az alkar külső része felé.
• Abdukció: A kéz hüvelykujj oldala mozgatása az alkar belső része felé.

A hüvelykujj három különálló ízületben végez különböző mozgásokat. A carpometacarpal ízület az a hely, ahol a csuklócsontok, a carpals, találkoznak a metacarpals-szal, a tenyér csontjaival. Ezen az ízületen a következő mozgások végezhetők

• Abdukció: A hüvelykujj alatti csont mozgatása a tenyér felé.
• Extensio: A hüvelykujj alatti csont mozgatása a kéztől távolodva.
• Addukció: A hüvelykujj alatti csont mozgatása a csukló hátsó része felé.
• Abdukció: A hüvelykujj alatti csont mozgatása a csukló elülső része felé.
• Oppozíció: A hüvelykujj mozgatása a tenyér felett, az ujjak érintésével.

A következő mozgások történnek a metacarpophalangealis ízületben, vagy MCP ízületben, a hüvelykujj tövében

• Flexió: A hüvelykujj tövében lévő ízület mozgatása a tenyér hátsó része felé.
• Extension: A hüvelykujj tövében lévő ízület mozgatása a tenyér hátsó részétől távolodva.
• Addukció: A hüvelykujj tövének mozgatása a kéz hátsó része felé.
• Abdukció: A hüvelykujj tövének mozgatása a kéz hátsó részétől távolodva.

A hüvelykujj interphalangealis ízületénél, vagy IP ízületénél a következő mozgások végezhetők:

• Hajlítás: A hüvelykujj tetejének a hüvelykujj tövéhez való hajlítása.
• Kiterjesztés, túlnyújtás: A hüvelykujj tetejének a hüvelykujj tövétől való eltávolítása.