➡️ Térd ízület normál anatómiája
⚪ Videó:
Az alábbi linken egy videó mutatja be a térd ízület felépítését, működését:
Videó linkje
⚪ Térd felépítése
A térd négy csontból tevődik össze:
- combcsont (femur) –> medencét köti össze a térddel
- lábszárcsont (tibia) –> térdet köti össze a bokával
- szárkapocs csont (fibula) –> a lábszárcsont mentén fekszik és a boka villa létrehozásában van fontosabb szerepe
- térdkalács (patella) –> a térd elején-közepén helyezkedik el, és a térd hajlításakor a térdkalács árokban mozdul el a szaggitális síkban (lovagol)

Az ízület csuklópánt ízületként működik, de némi forgó mozgás is közrejátszik benne.
A térd ízületet ízületi belhártya (szinóviális hártya) béleli. Ez szinóviális folyadékot termel, mely az ízület kenéséért és a porc táplálásáért felelős. Ízületi porc (hyalin porc) borítja a csontok ízesülő végeit
Combcsont (femur):

A combcsont (combcsont) a legnagyobb és a legerősebb csont a szervezetben hozzá tapad a térd legtöbb izma.
Condylus:

A két femorális condylus alkotja az ízesülő csontvégeket a combcsont térd felőli végén.
Ezeket porc borítja, mely a sima ízületi felszínt képez a csontokon így segíti a combcsont-sípcsont felső részének egymáson való könnyed elmozdulását.
Tibia (sípcsont):

A sípcsont a második legnagyobb csont a testben és szintén teherviselő. A meniszkuszok (gyűrűporc) helyezkednek el a sípcsont ízesülő részein, de csak a széli peremeket fedik kitöltve a condylusok gömb és a tibia lapos felületei közötti rést.
Szárkapocscsont (fibula):

A szárkapocscsont, bár nem teherviselő csont fontos szerepe van a térd oldal szalagok (MCL, LCL) és a bicepsz femoris ín tapadásában.
Térdkalács (patella):

A térdkalács a combfeszítő izom (quadriceps) ínába beágyazva helyezkedik el és a térdkalács ínszalaggal tapad alul a sípcsonthoz.
Meniszkuszok (gyűrűporc):

Minden térd ízületben két meniszkusz helyezkedik el. A belső (mediális) és a külső (laterális). A mediális meniszkusz vékony C-alakú réteg rugalmas porc (fibrotikus porc), amely a sípcsont felszínén, annak peremén fekszik. A meniszkuszoknak nincs saját vérellátása, ezért ha sérülnek a meniszkuszok nem tudnak természetese úton gyógyulni, regenerálódni. A meniszkuszok lengéscsillapítóként is viselkednek és segítik a térd forgó mozgását, védik az ízületi felületet és segítik a szinóviális folyadék keringését.
Mint másodlagos stabilizátorok, az ép meniszkuszok hozzájárulnak a térd stabilizálásához, melyet azonban elsősorban a szalagok, inak és a térd körüli izmok biztosítanak.
Elülső keresztszalag (ACL):

Az elülső keresztszalag (ACL) a térd egyik fő stabilizáló szalagja. Az ACL a térd ízület központjában található és a combcsontot köti össze a sípcsonttal.
Az ACL megakadályozza, hogy a combcsont hátrafelé csússzon a sípcsonton (vagy a sípcsont előrefele csússzon a combcsonthoz képest).
Együtt a hátsó keresztszalagal (PCL), az ACL a térd stabilizátora a forgó mozgások tekintetében is. Ha az egyik ilyen szalag jelentősen károsodik, a térd instabil lesz.
Hátsó keresztszalag (PCL):

Sokkal kevesebb kutatás történt a hátsó keresztszalag (PCL) tekintetében, mert sokkal ritkábban sérül, mint az ACL.
A PCL megakadályozza, hogy a combcsont előrefele elcsússzon a sípcsonton (vagy a sípcsont hátrafele a combcsonton).
A PCL a térd alapvető stabilizátora, és majdnem kétszer olyan erős, mint az ACL. A PCL biztosítja a térd központi forgás tengelyét.
Oldal szalagok:

Oldal szalagok megakadályozzák a térd oldal irányú és hátrafelé történő túlfeszítését, túlnyúlását.
- Felületes belső oldalszalag (MCL-mediális oldalszalag) köti össze a combcsont és a sípcsont belső tapadási pontjait és ellentart külső irányú oldalsó (valgus) erőknek
- Mély belső oldalszalag (MCL-mediális oldalszalag) köti össze a combcsont belső részét és a mediális meniszkuszt
- Külső oldalszalag (LCL-külső oldalszalag) teljesen elkülönül az ízületi toktól és a combcsont külső részét köti össze a szárkapocscsonttal. Stabilizálja az ízületet és ellentart a belső oldalról eredő (varus) erőhatásoknak.
